A nyelvtan kialakulásának első lépése a 3. szakaszhoz hasonló
szójátékokkal jár, de a gyermekek nagyobb változatosságban
használnak igéket, főneveket , névmásokat, tagadószavakat,
kérdőszavakat, határozószavakat, kötőszavakat, mellékneveket.
A kezdeti egyszerű mondatok rengeteg nyelvtani kombinációt
tartalmaznak, amelyek tovább bővítik a 3. szakaszban elérhető
„szemantikai kapcsolatokat”, de már magukban foglalják azokat a
nyelvtani konstrukciókat is, amelyeket - mind az analitikus, mind a
gestalt nyelvtanuló - gyermekek a mondatok megalkotása előtt
sajátítanak el (tagadás, kérdés, kérés).
4. szakasz kifejezései kísérleti nyelvtanukról ismertek. Maga
a nyelvtan egyfajta„kód” egy nyelvi kultúrán belül, ezért a
lehetőségekkel való kísérletezés helyes abból a célból, hogy
megértsék az egyezményes nyelvi rendszer felépítését. A korai
4. szakasz korai stádiumában fontos az első nyelvtani elemek (és,
múlt idő, jelen idő) játékalapú és megfontolt bevezetése,
használatának támogatása a nyelvi pontosság elvárása nélkül.
